posted by Wyquin on feb 10
Ebben a részben kissé konkrétabbá tesszük az események menetét fiktív idővonalunkban. Az évszámos felosztás segít, hogy a történetben utalásokat helyezhessünk el történelmi eseményekre, és lehetővé teszi, hogy alapvető marhaságokat ne kövessünk el közben. Kellő óvatossággal ezt a listát később nagyon sok mindennel ki lehet egészíteni. Ha például a világ és az alaptörténet megtetszik másoknak is, és többen írnak sztorikat a világba, egy ilyen idővonal nagyban megkönnyíti az ellentmondások kiküszöbölését. Ráadásul előre megadja a kereteket az újabb történeteknek, így ritkábban fordul elő, hogy azért kell elvetni egy ötletet, mert ellentmond a világnak.
Read the rest of this entry »
posted by Wyquin on feb 2
Nos, mint azt előző válaszbejegyzésemben írtam, apró lépésekkel elkezdődött az exobolygók gyarmatosítása. Ez évtizedekig tartott, és a különleges körülmények között különleges döntések születtek. Többek között, hogy a Föld számára ehető élelmiszereket lehessen termelni, kénytelenek voltak kissé lazítani a genetikai kutatásokat gúzsba kötő szabályozáson, és az idegen élőlényekkel kapcsolatos kutatások (ismeretlen baktériumok, vírusok, mikrobák) is szabadabb hozzáállás követeltek meg. Mintegy kétszázharminc évvel jelenünk után nagyjából sikerült az alapvető problémákat megoldani, és ehető élelmiszereket előállítani, amik nagy valószínűséggel semmiféle kellemetlen, hosszútávú mellékhatással nem jártak.
Read the rest of this entry »
posted by Wyquin on jan 26
Térjünk vissza a fiktív idővonalhoz!
Pár évtizeddel később, úgy harminc év elteltével újabb áttörés következett be fiktív jövőnkben: néhány tudós, katonai (persze, mi más!) projekt keretében rájött, hogy az eltérő sebességgel forgó elektromos és mágneses erőterek képesek nem gömb alakú gravitációs mezőt is létrehozni. A jelenség nem lineáris, és rendkívül bonyolult hullám-interferencia hatással működik. Jó ideig nem is sikerült használható effektust kihozni a felfedezésből. Jelenünk után száznegyvenöt évvel végül sikerült meghatározni egy kínkeservvel összehozott, jobbára működő számítási modellt, amely képes volt egy tárgyat fénysebesség fölé gyorsítani úgy, hogy a végén ugyanúgy nézett ki az „alany”, mint a kísérlet elején.
Read the rest of this entry »
posted by Wyquin on jan 18
Elméleti technoblabla. Nehéz ügy. A felhasználás módja dönti el, vajon a scihez vagy a fihez fog tartozni. Ha ugyanis egy teljesen fiktív alapokon nyugvó technoblablát írunk, akkor az nem tudomány, így az egyetlen szempont, amit szem előtt kell tartanunk, hogy önmagában logikus legyen, amit felépítünk. A tudomány többnyire ugyanis az ok-okozat összefüggésén alapul, és bármennyire mi találjuk ki az alapfeltételeket, a működés mikéntje adott. Amennyiben nem akarunk olyasmivel vesződni, mint logika, ok-okozat, akkor írjunk fantasyt, és használjunk a megoldáshoz mágiát. Bár mint fentebb említettem, ez kezdő számára erősen ellenjavallt, akárcsak a sci-fi, kalandregény.
Read the rest of this entry »
posted by Wyquin on jan 11
Mint említettem, most sci-fit fogunk írni. Meg azt is, hogy nekem ez különösen problémás egy feladat. Szóval, a magam részéről nem vagyok egy ász a karakterábrázolás terén. Viszont egész tűrhető logikájú történeteket szoktam kiötleni. Na, itt egy kis csavar jön: ami könnyen megy, nagyon veszélyes. És ez most nem a Yoda mester féle „a sötét oldal könnyebben jön” féle szöveg. Amiben jó az ember, hajlamos arra elmozdulni írás közben. Aki jó a párbeszédekben, gyakran elhanyagolja a leírásokat, aki jó a történetvezetésben, sokszor elnagyolja a karaktereket. Ez pedig sosem szolgálja a sztori érdekeit.
Read the rest of this entry »
posted by Wyquin on jan 5
Ha azt akarod, hogy az írásod egyéni és jó legyen, érdekelje az embereket, akkor nincs mese, kockázatot kell vállalnod, és benne kell lenned a történetben. Az írás egyfajta kitárulkozás, amikor a karaktereket megtöltöd élettel, saját magadból adsz nekik. Ezért olyan nehéz higgadtan viselni pl. a kritikát, főleg friss írás esetén. Bármennyire is az írásról szól egy kritika, bármennyire szakmai, akármilyen logikusan érvel, a bírálat az írót is éri, róla is szól. Minden író így érzi, és sokan így is reagálnak. Ám ez a téma tovább vezetne egy olyan úton, amin most inkább nem mennék végig, tehát maradjunk annál, hogy a jó írások sok mindent elárulnak az íróikról.
Read the rest of this entry »